 |
2006

2008
|
Elmúlt két év és kutyabarátaim mondhatom nem volt eseménytelen. Az első évet arra fordítottam, hogy megtanítsam a gazdikat a szokásaimra és megtanuljam én is a helyi szokásokat. Nagyon sokat nem kellett tanulnom mert nagyon alkalmazkodó típus vagyok, de a gazdiknak annál többet. Voltam beteg is mert hát a vírusok engem sem kerülnek el, de szerencsére csak kisebb gyomorrontással megusztam. Kiderült,hogy végül is hány éves vagyok szóval nyolc. Hát akárhogy is számolom ez nagyon sok de engem nem zavar mert még fiatalnak érzem magam és nagyokat tudok enni, aludni és ugrani. Szóval a korom nem zavar, mert mindenki annyi éves amennyinek érzi magát. Elvesztettem egy barátomat de szereztem helyette másikat, mert tudjátok egyedül nem jó. Ritkán találkozom vele de jó érzés, hogy van barátom. Csizmáskandurral nem találkoztam pedig beszélni szeretnék vele, mert igen csak zavar a cicafalka akik itt kószálnak az én területemen. De előbb utóbb remélem majd összejövünk. Vannak játékaim amit a gazdik cin-cinnek hivnak én csak egyszerüen fogkefének. Mert néha jól megrágom megsimogatom őket és cserébe még cincognak is. Nagyon ragaszkodom hozzájuk és igen nem szeretném ha elveszíteném. Ezért csak bent használom mert kint a cicák ellopnák. Ebből azt a kutyakövetkeztetést vontam le, hogy igen csak kutyairigy vagyok. De ez van. Nem rég megfenyegettek hogy megmérgeznek. Nos csak azt tudom mondani, hogy jobban szeretnek a gazdik mint sem egy embernek nem mondható alaknak bedöljek. Nem tehetek róla de az udvarba nem tudok kakilni. Nekem a szaglás az inger a kávét nem szeretem. Ez van. Szomoruan hallgatom, hogy mennyi kutyatársam milyen sorsban él, de talán ez nem a mi hibánk. A gazdinak sokszor mondom, hogy vegyen egy nagyobb udvart és akkor állandóan lehetnének kutyapajtásaim és kevesebbet molesztálnám. De azt mondja, hogy még nem megy de megígérte, hogy rajta van a kutya ügyön. Varrt nekem egy mellényt, hogy a sötétben is lásson, hát nem szeretek öltözködni az kutyabiztos. Fürödni már nem is olyan rossz pláne ha nagyon meleg van kint akkor engem is beemelnek a nagy fémgödörbe és kellemesen felfrissülök. Vannak olyan napok amikor sok a dolgom na meg van amikor unatkozom. Mostanában unatkozom mert megint mindent eltettek a helyéről és össze vissza simogatják a falakat ahelyett, hogy engem simogatnának. De van amit azért a helyére visszaraknak. Na meg bele is léptem valamibe a szőröm is piszkos lett tőle meg más lett a színe. Na akkor bezzeg engem is simogattak. Pedig naponta többször mosakszom. Reggelizni általában a szomszédba szoktam ebédelni itthon vacsorára meg csurran cseppen egy kis kutyafalat. Igy soha nem kell éhesen lefeküdnöm. Mindig van valami finom falat a hasamba. Mert a hasamat azt nagyon szeretem. Tudjátok kutyabatársaim egyszerűen nem értem ezt a kutya világot. Mi mindenkit szeretünk ők meg nem szeretnek minket. Miért? Amire nevelnek minket mi azt csináljuk, de ha nem nevelnek akkor fogadják el azt a kutyatényt, hogy nekik kell alkalmazkodniuk. Bár csak emlékeznék arra hogyan is kerültem ide kik voltak a szüleim. A gazdik szerint néha sírok álmomba de nem emlékszem soha arra amikor felébredek. Nos befejezem mert nem akarlak elszomorítani titeket de ha valami történik velem, vagy ha kutyaeszembe jut valami akkor irok. De szeretném ha ti is irnátok nekem. Van cimem. Szívesen olvasnék újságot de kutyaújságot még nem találtam. Igy csak rátok számithatok ne unatkozzam soha. Legyet jók kutyabarátaim és társaim.
Címem:mocsok008@citromail.hu
kutyanyelven :mocsok ügynök kukac város savanyu utca hu azt nem tudom hányas szám.

|